Kiállítás
Louise Weiss 1893. január 25-én Arrasban (Franciaország Pas-de-Calais régiójában) egy felső középosztálybeli, hazaszerető, köztársaságpárti, világi nézeteket valló, hatgyermekes elzászi család legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja elismert bányamérnök volt. Édesanyja közép-európai zsidó gyökerekkel rendelkezett, így a családtörténet fényében Weiss már zsenge korától kezdve tudatában volt a történelmi feszültségeknek, illetve Franciaország és Németország ellenséges viszonyának.
Louise Weiss Párizsban nőtt fel, ahol az ország legjobb iskoláiban szigorú nevelést kapott. Édesapja kétkedését meghazudtolva ragyogó tanulmányi eredményeket ért el: Oxfordban szerzett diplomát, és 21 éves korára letette a rangosnak számító tanári szakvizsgát (agrégation de lettres). Az élet azonban úgy hozta, hogy később nem a katedrán kamatoztatta képesítését. 1914-ben friss diplomásként érte az első világháború, amely sorsfordító volt az ő életében és Európa történetében is.
Örök nyomot hagyott benne a harctéri mészárlás és a feláldozott nemzedék szenvedése. A biztos és jól jövedelmező tanári pálya helyett tábori kórházat állított fel a sebesült katonák ápolására, később pedig befogadóállomást létesített az észak-franciaországi hadikárosultak megsegítésére.
Tehetségének azonban más területeken is hamar nagy hasznát vette. Fellelkesítette a vita, az őszinte véleménycsere, ezért az újságírás felé fordult. Első cikkeit párizsi lapok hozták le.
