Európa Kulturális Fővárosai 2024: Bad Ischl, Bodø és Tartu
Ausztria, Észtország és Norvégia városai viselik a címet
Ausztria, Észtország és Norvégia városai viselik a címet
Az Európa Kulturális Fővárosai program minden évben a kulturális örökség gazdag szövedékét ünnepli Európa-szerte a különböző városok és régiók történelmi jelentőségének, kulturális életének és művészeti emlékeinek bemutatásával.
2024-ben az ausztriai Bad Ischl, a norvégiai Bodø és az észtországi Tartu kerül reflektorfénybe. Európa Kulturális Fővárosa nem csak nagy, forgalmas város lehet – idén a program történetének három legkisebb helye viseli ezt a címet.
Minden egyes hely az örökség, a történelem és a művészi innováció egyedülálló elegyét foglalja magában, bepillantást nyújtva Európa vibráló örökségébe. Látogassunk el virtuálisan mindhárom helyre, és fedezzük fel kulturális örökségüket!
Bad Ischl Ausztria alpesi Salzkammergut régiójában található. A tájegység 23 önkormányzatból áll, amelyek együtt viselik az „Európa Kulturális Fővárosa” címet.
Bad Ischl a császári történelméről híres fürdőváros. 1849-ben I. Ferenc József osztrák császár ezt a kisvárost választotta nyári rezidenciájául. A település elegáns építészete és festői tájai az Osztrák–Magyar Monarchia fényűzését és nagyszerűségét tükrözik.
Ferenc József és felesége, Erzsébet osztrák császárné (közismert nevén: Sisi) a nyarakat a Kaiservilla kastélyban töltötte.
1914-ben Ferenc József ebben a villában írta alá Ausztria–Magyarország hadüzenetét a Szerb Királyság ellen, amellyel kezdetét vette az I. világháború.
A régió azonban már jóval az I. világháború előtt fontos volt, hiszen gazdag bronz- és vaskori örökséggel rendelkezik.
Olyannyira, hogy Hallstatt tóparti falujáról a vaskor egy egész korszakát – a hallstatti kultúraként emlegetett időszakot (i. e. 850-500) – nevezték el. A 19. században egy nagy őskori temető feltárása során a közeli sóbányákhoz kapcsolódó szerszámok és egyéb tárgyi leletek kerültek elő.
A régió számos művészt megihletett. Közülük is kiemelkedik Gustav Klimt, aki a nyarakat az Atter-tónál (Attersee) töltötte, és számos, a tó természeti környezete által ihletett műalkotást festett.
Salzkammergutnak mint Európa Kulturális Fővárosának tervei négy területre összpontosulnak: hatalom és hagyomány, mozgásban lévő kultúra, Salzkammergut megosztása és „Globalokal”. E programok révén a Salzkammergut 2024 célja, hogy összekapcsolja az őskori, a birodalmi és a közelmúltbeli történelmet a jövővel.
Háromévente az Európai Unión kívüli országok települései is meghívást kapnak, hogy pályázzanak az Európa Kulturális Fővárosa címre. Bodø Észak-Norvégiában található város. Ez a város a legészakibb fekvésű hely, amely valaha az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte.
Bodø az északi sarkkörön túl, lélegzetelállító tájak között fekszik, és körülbelül 50 000 lakosa van.
A 19. század elején a halászatnak és a hajóiparnak köszönhetően fejlődött faluból várossá. Bodøben működik a Norvég Királyi Légierő egyik bázisa, és itt található a Norsk luftfartsmuseum (Norvég Repülési Múzeum) is.
Ma Bodø ad otthont Norvégia első filmszínházának, az 1908-ban megnyílt Fram Kino mozinak. A város büszkesége a Bodø/Glimt labdarúgó klub is. Ez a legészakibb olyan klub, amely európai nemzeti bajnokságot nyert. A csapat ugyanis 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban is megnyerte a norvég bajnokságot, azaz az Eliteserient.
2024-ben Bodøben és egész Nordland régióban több mint 1000 eseményre kerül sor, amelyeknek középpontjában a fiatalok állnak.
E programok fő helyszíne Bodøben a 2014-ben megnyitott Stormen Kulturkvartalet (Stormen Kulturális Negyed) és annak koncertterme, színháza és könyvtára lesz.
Tartu Észtország második legnagyobb városa, amelyet az ország szellemi fővárosaként is emlegetnek. Az 1632-ben alapított Tartui Egyetem Észtország legrégebbi egyeteme.
Tartu története az 5. századra nyúlik vissza. A 7. századra a Toome-hegyen már erődítmények álltak, és a középkorban püspökvárnak is helyet adott.
A Toome-hegyen ma olyan nevezetességek találhatók, mint a tartui székesegyház, az Észt Legfelsőbb Bíróság és az Angyalok hídja.
Az évszázadok során Tartu svéd, lengyel és orosz uralom alatt állt, ezért több neve – Tarbatu, Dorpat és Jurjev – is volt. Észtország 1918-as függetlenné válása óta a város a Tartu nevet viseli.
Tartu élénk kulturális élettel rendelkezik. A Tartu Kunstimuuseum (Tartui Művészeti Múzeum) az észt művészet sokszínű gyűjteményét mutatja be, amely a nemzet különböző korszakokon átívelő művészi fejlődését tükrözi. Itt található az Eesti Spordi- ja Olümpiamuuseum (Észt Sport- és Olimpiai Múzeum) és a Tartu Linnaajaloo Muuseumid (Tartu Városi Múzeum).
Az 1870-ben alapított Vanemuine Színház Észtország egyik legrégebbi színháza.
2024-ben Tartu a „Túlélés művészete” koncepcióhoz kapcsolódó rendezvénysorozatot, kiállításokat és programokat tervez. Több mint 1000 eseményre kerül sor, amelyek olyan ismereteket, készségeket és értékeket tárnak elénk, amelyek a jövőben segítségünkre lesznek abban, hogy jó életet élhessünk.
A fő kép a következő képekből készült kollázs: David McGregor: „Bad Ischl and Traun River”, Frankemann: „Nyholmsundet” és Ireen Trummer: „Tartu kesklinn” – mindegyik kép forrása a Wikimedia Commons.